Ma este 20:00-tól Litvánia lesz a magyar férfi kosárlabda válogatott ellenfele a 2019-es világbajnokság első selejtezőkörének utolsó fordulójában. 

Ellenfelünk igazi kosaras nemzet. A balti állam az 1930-as években nyert két Európa-bajnokságot, de újkori történelme is tele van sikerekkel. Háromszoros olimpiai bronzérmesek a 90-es évekből, illetve 2000-ből, 2010-ben világbajnoki harmadik helyet szereztek Törökországban, Eb-n pedig az 1995-ös második helyet a 2003-as újabb, immár harmadik aranyérem követte. A 2007-es bronzot követően 2013-ban és 2015-ben ezüstöt nyertek a kontinenstornán, legutóbb azonban csak a kilencedik pozícióban zártak.

Mind az öt mérkőzését megnyerte eddig a litván válogatott a vb-selejtezők első körében, és legutóbb már lényegében teljes fegyverzettel álltak fel – egyedül talán az a Donatas Motiejunas hiányzott a keretből, aki többévnyi NBA-s légióskodás után Kínában játszik most már.

A keretben azonban ketten így is a világ legjobb bajnokságából érkeznek: a Toronto Raptors centere, Jonas Valanciunas, valamint az Indiana Pacers magasembere, a legendás Arvydas Sabonis fia, Domantas Sabonis. A két játékos adottságairól és képzettségéről mindent elmond, hogy az NBA-ben játszanak jelenleg, méghozzá nem is epizódszerepben, de érdemes kiemelni, hogy Sabonis rengeteget fejlődött, miután az Oklahoma City Thundertől átkerült Indianába, és teljesen máshogyan használják új állomáshelyén (11.6 pont, 7.7 pattanó), míg Valanciunas szintjén jegyzett kosaras utoljára majdnem 8 esztendővel ezelőtt járt hazánkban.

Litvánia szintű csoportellenfele nem nagyon volt a magyar csapatnak a selejtezők során az utóbbi években. Talán a 2013-as Európa-bajnokság selejtezőiben Horvátországot lehetett ide venni a nevek alapján, de amíg dél-nyugati szomszédainkra sokszor jellemző, hogy lenézik a kisebb ellenfeleket, nem teszik oda magukat annyira a könnyebbnek ígérkező találkozókon, addig Litvánia pont az ezzel ellenkező mentalitásáról ismert.

A magyar válogatott azonban az utóbbi években többször is bizonyított a nagycsapatok ellen, elég csak a tavalyi Eb-re gondolni, ahol a horvátok mellett a spanyolok és a szerbek ellen is nagyon-nagyon jól tartottuk magunkat. A 2012-es, horvátok elleni meccsen mindössze két ponttal kaptunk ki hazai pályán (79-81), ahogy az akkor elég magasan jegyzett ukránoktól is ugyanilyen mértékű vereséget szenvedtünk (76-78). Két évvel korábban a Deng- és Pops Mensah-Bonsuh-féle britektől hullámzó meccsen kaptunk ki (82-91), de a McCalebb és Antic fémjelezte Macedóniát legyőztük (85-82), ahogy 2014-ben a több kiváló játékossal felálló grúzokat (74-73) és egy emlékezetes meccsen a cseheket is (83-68). Jó formában is vagyunk, a továbbjutás is megvan, nincs már rajtunk extra nagy nyomás, így a sérültek hiányát kivéve minden adott egy kiváló mérkőzéshez.

Forrás: kosarsport.hu, kép: FIBA basketball