Együnk szemünk sír, a másik nevet a vasárnapi, párizsi csúcsfutam befutója láttán.

Ugye azt mondanunk sem kell, hogy sok-sok más sportághoz hasonlóan, a lóversenyzésben sem mindig a legjobb nyer. Gondoljunk csak vissza, hány és hány focimeccset láthattunk, ahol az egyik csapat uralta a mérkőzést, helyzetek sorát hagyta ki, esetleg kapufát is lőtt, mégis a másik csapat győzött mondjuk egy lesgóllal.

Nem titok az sem, hogy egy lóversenylap sikerét elsősorban – csakúgy mint az élet más területén mindenütt – a szupersztárok alapozzák meg. Ahogyan a mozilátogatók tódulnak egy Meryl Streep vagy éppen Leonardo DiCaprio filmre, ugyanúgy keresik fel a Racing Portalt, azok akik még többet szeretnének megtudni a nemzetközi lóversenyzés csillagairól.

Vasárnap több százmillióan voltunk szemtanúi annak, amikor Enable megvédte címét abban a mezőnyben, ahol valóban Európa legjobbjai álltak starthoz. Zömmel mének. Fantasztikus story. Szerkesztőként álmodni sem lehet szebbet. Tavaly kápráztatva győzött Chantilly-ban, majd megsérült és úgy érkezett Párizsba, hogy mindösszesen egyszer láthattuk a versenypályán. Persze akkor is leesett az állunk. Ennek ellenére most igazi szupersztárok követték csak patanyomait és, ahogy fentebb írtuk, megvédte címét. Szerencsések vagyunk, hogy mind Tréve, mind Enable duplájának tanúi lehettünk.

Hogy akkor miért sír a másik szemünk?

Mert telhetetlenek vagyunk. Ha a lóversenyről van szó, mindig többet és többet szeretnénk.  A holtverseny még nagyobb story lett volna. Amit ugyanis Sea of Class a finisben bemutatott arról még nagyon sokan, nagyon sokáig fognak beszélni. A hároméves kanca abszolút „a szimpatikus vesztes” szerepét öltötte magára. Támadta, támadta Enable-t és ha van még öt méter, ma valószínűleg „róla(d) szólnak a hírek, vele(d) van tele a sajtó”, de a sportban nincs HA. Szerencsére.

Azonban William Haggas idomítottja tízmilliók szívébe lopta be magát azonnal. Az pedig amit a nyerő ló trénerétől, a négy éve ezt a futamot szinte kisajátító John Gosdentől “kapott”, az újra megerősítette a sportba vetett hitünket: „Ma nem az én lovam volt a legjobb” – mondta a világ egyik legnagyobb trénere. Hát igen. Talán ezért tart ez a sportág ott ezen a szinten, mert ilyen megnyilvánulásokat olvasni egy 5 millió eurós verseny után. (Igazán csak zárójelben: az sem lett volna kis story, ha megírhatjuk, hogy apja Arc győzelme után 9 évvel lánya is felért a csúcsra.)

Persze egyik szemünk sem sír, hanem mindkettő nevet, mert nálunk mindenképpen két győztese van a 97. Prix de l’Arc de Triomphe-nak. Köszönjük ezt a hihetetlen élményt a két szuperkancának és persze minden indulónak. Mindketten egészségesen tértek vissza newmarketi otthonukba. Sea of Class egészen biztosan nem indul a Breeders’ Cup-on,  hiszen idén nem fut többet, míg Enable kapcsán kb. 10 nap múlva hozzák meg ezt a döntést.

Köszönjük nektek!

Sereg András/Racing Portal, kép: Racing Post twitter